Széplaki György - Balogh Andrea - György Horváth László - Raffai Kinga:

Úgy szép a szó


Szép kiállítású, nagyobb alakú kötet, sokat ígérő címmel. Megfogja a szemlélő, keresgélő olvasót a nyugtalanságában is gyönyörködtető, elgondolkodtató címlap. (Raffai Kinga Mi patria es Hungria c. képének felhasználásával készült).

A három szerző szerepeltetése is joggal felkeltheti az érdeklődést. Balogh Andrea novellái, György Horváth László versei és Raffai Kinga nem illusztrációnak szánt képei kerültek egy kötetbe. Az olvasónak szóló ajánlás világosan kifejti: minden alkotóeleméből kiolvasható a szándék, hogy a szerzők a kötetben őszintén kitárják vallásos világnézetüket, támpontokat kívánnak nyújtani "a hívő élet szépségeinek felfedezéséhez azok számára is, akik azt valamilyen okból eleddig nem találták meg." Az ún. hitvalló irodalom egy szépen formált darabjával találkoztunk tehát, ez kell, hogy vezesse az itt következő ajánló sorokat és a szelíd kritikát is.

A szerkesztőt dicséri, hogy az összeállítás a három szerző műveit jó ritmusban variálta, változatos olvasmányként, nézegetni valóként komponálta egybe. Telitalálat a keret megválasztása: Pál apostol A szeretet himnusza és György Horváth László Erdélyi ádventvárás c. verse. Egybekapcsolódik a végtelen (isteni) szeretet himnusza és a végtelen nyomorúságban, szükségben szenvedők imája: "... mert földünkön mi elnémítottak vagyunk" A kötet talán legszebb versében az ótestamentumi zsoltár áradásával, a mélység és magasság, nyomorúság és panasz mellé odasorakozik a bizakodás: "Isten, aki népedet bűnben, gyászban nem hagyod,/ Rád tekintve várjuk a betlehemi csillagot,/ Feltűnése lesz nekünk új világunk, reggelünk!"

S ha a kötet alaphangját a versek adják, legyen szó először ezekről.

György Horváfh László verseit a prédikátori hevület jellemzi. Mindegyik egy-egy kis igehírdetés. Summázott hitvallások a bibliai igék verstömörségű kibontásával. Ezt látszik igazolni a Máté evangéliuma 5-6-7. részéből alkotott szép sorozat. Mintha valamennyi egy-egy igehírdetés vezérgondolata lenne. A prédikátori hevület és a költői ars poetica együttes példája a Máté Ev. 5,14: "Szóljatok egyszerű szavaimmal, / mely mindenki előt legyen / érthető, világos, / hogy e KIJELENTÉSEKBŐL, / beszédetek által is épülhessen / a Hegyre alapozott város." Frazeológiája biblikus, ez hatja át képi világát is. Nem túl változatos verselésében a hagyományos jambikus és szabadvers elemek ötvöződnek helyenként jól csengő rímekkel. Jellegzetességük a mondanivalót kiemelő sortördelés, amely néha-néha öncélúnak látszik. Hitbéli elmélyedésre és gyönyörködésre egyaránt alkalmasak: a Bibliám, a kötetcímadó Úgy szép a szó, a már említett Erdélyi ádventvárás és a Máté evangéliuma néhány darabja.

Az irodalminak mondható értékek oldalán kevesebb erény sorakoztatható fel Balogh Andrea novelláiról. Köznapi példázatai az Isten-keresés lelki folyamatait mutatják be, de legalább is ezekben a novellákban eléggé egy sémára: a főhős valamilyen lelki krízisen esik át, melynek végén megoldásként jön a megtérés. Ez még nem volna baj, hisz a valóságban is így szokott történni, ám mindezt előre megmondja túlságosan is didaktikus címeivel: Jézus bakancsban, Magyar Zakeus. Ez a várható megoldás néha még elnyújtott, poentírozás nélküli is (a Magyar Zakeus Pumuklija), végső kifejletében pedig túlmagyarázott. Nem csökkentené e példázatok hitépítő hatását, ha úgy folytatná novelláit, ahogy elkezdi. Kitűnőek a helyzetteremtések, az első jellemzések, a szereplők dramaturgiailag is jól komponált "belépői" (pl. a Halljad Izrael! nagymamája). Ezt tömörséget, célirányos építkezést volna érdemes megtartania, feszesebb szerkezetbe illesztenie. Hiszen alakjai és helyzetei a hitbéli építés mellett életteli, vérbő novellákat is eredményezhetnének. A novellákhoz kapcsolt imák külön értéket képviselnek: a vallási gyakorlat istentiszteleti és köznapi imakultúrájának legszebb hagyományait követik. Formájuk igen közel áll az ún. tagoló verstípushoz. Együtt hat bennük a biblikus kép hangzásvilága és a kerek pontos foglamazás értelmet, érzelmet, hitet kifejező mélysége.

Raffai Kinga képei szorosan, de nem közvetlen, illusztráló jelleggel kötődnek a versek, novellák tematikájához. Ahogy Gyöngyösi Gábor írja az előszóban: "a vizuális hatások révén ébresztgetik a szemlélőben azokat az érzelmeket, amelyek a jót, az Isteninek is nevezhetőt jelentik az emberben." A jó mellé tegyük oda a szépet.

Raffai Kinga képei igen szépek! Még fekete-fehérben is, grafikus hatásban is igen erőteljesek. Ívei és körformájú kompozíciói egybefognak várost, emberalakot, lovat természeti tárgyakat: a valóság teljes illúzióját adják a könyvméretű képekben is. Úgy hiszen, nem szakértő ismertetőként is kiemelhetem, milyen őszintén rá tudtam csodálkozni pl. a Vasárnap délelőtt, a Menyasszony, a Vannak ébredő házak vagy a Kolozsvár c. képekre.

A szép könyv önmagában is érték, ha megtalálja olvasóit méginkább azzá válik. Bízzunk benne, hogy ez a könyv is megtalálta már értők, értékelő olvasóit.

(Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1993)


Válogatott bibliográfia - Címoldal